György Aladár: Amerika - Földrajzi és népismei leirása

"A nagyszámú eszkimótörzsek között legtekintélyesebbek a malemuták, kik nemcsak erőteljesebb testalkatuk által különböznek társaiktól, de öltözet és társadalmi viszonyok tekintetében is. Valóságos aristokratái a sarkvidéknek. Drága szőrmékből készült s sokszorosan ékesített minden egyes ruhadarabjuk, felső ajakaikba néha csontpál-czikákat tesznek s halzsírral busásan bekent hajukat fürtökbe fonják. A Kotzebue és Norton-öblök között laknak s Alaszka kereskedelmének ők a legjelentékenyebb közvetítői. Télen ők is földalatti kunyhókban laknak, de minden lakóház mellett van póznákon fából készült kis kalitkaforma, hova földbe ásott fatörzsön másznak fel s a hol különösen élelmi szereiket tartogatják, hogy a kutyák és egyéb vadállatok hozzájuk ne férhessenek.
Eszkimó eredetűek az aleuták is, a vulkanikus szigetcsoport törzslakói, kik Unungun vagy Kagataja Kungios (kelet népei) névvel jelölik magukat szárazföldi eredetükre utalva. Összes számuk 1880-ban már csak 2145 volt, bár az oroszok beköltözésekor 50.000-nél is többen voltak. Minden régi utazó oly elismeréssel szól róluk, mint a Point-Barrow környékén lakó eszkimókról. Cook azt írja, hogy seholsem látott ily békeszeretö, jámbor népet, mely a legműveltebb népeknek is mintául szolgálhatna. Venjaminoff, ki tíz évig élt közöttük, sohasem észlelt egyetlen erőszakoskodást, sőt heves1 vitát sem s azt állítja, hogy még a hosszas koplalások után is mérsékeltek voltak az evésben, nem kiabálnak, nem sírnak, családi gyöngédségük példátlan nagy, úgy hogy éhség idején az utolsó falatot is gyermekeiknek adják. A lopást nem ismerik s semmit sem tartanak zár alatt. Fájdalmukat némán tűrik. Még ha valaki a vadállatok számára felállított csapdába esett is, türelemmel várja, míg abból kiszabadítják, bár a csapdának fogai mélyen benyomulnak testébe. A félelmet sem ismerik és igen illet]an dolognak tartják csodálkozásukat kifejezni."