J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege-4. könyv

"Fred és George válaszra sem méltatták. Nemsokára Mr Weasley, Harry, Ron, Hermione és Ginny is kiléptek a sötét udvarra.
- Jó utat! - búcsúzott Mrs Weasley. - Bilit, Charlie-t és Percyt dél körül küldöm utánatok.
Odakint csípős hideg volt. Még magasan járt a hold, s csak a horizont mentén húzódó halványzöldes derengés jelezte a pirkadat közeledtét. Harrynek eszébe jutott a rengeteg varázsló, akik hozzájuk hasonlóan a Világkupa döntőjére igyekeztek, s lépteit megszaporázva felzárkózott Mr Weasley mellé.
- Hogyan tud ennyi varázsló odautazni anélkül, hogy a muglik észrevennék őket? - kérdezte.
- Ne is kérdezd! - sóhajtott Mr Weasley. - Ezt volt a legnehezebb megszervezni... de már a helyszín kiválasztása is problémát jelentett. Tudtuk, hogy a döntő előtt körülbelül százezer varázsló érkezésére kell számítanunk, s az is világos volt, hogy nincs akkora mágikus terünk, ahol ennyi ember elfér. Vannak bizonyos helyek, ahova a muglik nem tudnak bejutni, de képzeld csak el, mi történne, ha odacsődítenénk százezer varázslót az Abszol útra vagy a kilenc és háromnegyedik vágányra... Nem volt más megoldás, mint keresni egy elhagyatott lápvidéket, s kidolgozni az esemény muglibiztos lebonyolításának tervét. Hosszú hónapok óta az egész minisztérium ezen a feladaton dolgozik. Mindenekelőtt el kellett érnünk, hogy a nézők ne egyszerre, egy tömegben érkezzenek. Az olcsóbb jegyek tulajdonosainak ezért már két héttel a meccs előtt meg kellett jelenniük a helyszínen. A mugli közlekedési eszközök használatát is engedélyeztük, de csak korlátozott számú néző részére, nehogy a varázslók elárasszák a buszokat és vonatokat - ne feledd, hogy rengeteg külföldi mágus is érkezik, a világ minden tájáról. Persze rengetegen hoppanálnak; számukra keresnünk kellett egy alkalmas helyet, ahol észrevétlenül megjelenhetnek. Ha jól emlékszem, végül egy fékeeső ligetet jelöltünk ki hoppanálási pontnak. Akik nem tudnak vagy nem akarnak hoppanálni, kereshetnek maguknak egy zsupszkulcsot."