László Emőke: Flamand és francia kárpitok Magyarországon- 1980.

"A hiányzó rész sorsáról sajnos semmit sem tudunk. Sophonisba az irodalomban sokszor feldolgozott élete az ábrázolóművészetekben elég ritkán fordul elő. A karthágói királylány előbb Syphax numid király felesége volt, majd Cirta városának elestével Massinissa fogságába került, s hogy őt Karthágó pártjára állítsa, felesége lett. Scipio római hadvezér a rómaiaknak járó zsákmányrésszel őt is kikérte Massinissától, aki, hogy hitvese ne kerüljön római kézre, méregpoharat adott neki. Sophonisba ezt kiitta, és meghalt. Töredékünk jobb szélén áll Sophonisba magas, karcsú alakja. Ruhája a század első felében viselt reneszánsz öltözékek egyszerűsített változata, a deréktól lefelé szétnyíló fölsőruha ujja több helyen hasított, itt kibuggyan a vékony anyagú alsó ruha, mely magasított, fodros szélű gallérban végződik. Francia módra föltűzött haját kis fátyol és korona díszíti. Vállához erősített és egy szolga által fölemelt uszálya szélén a SOPHONISBA fölírás olvasható. Bal kezét mellére teszi, a jobbal talán a méregpohárért nyúl. A háttérben a mérget felhajtott Sophonisbát egyik udvarhölgye támogatja. Kárpitunkon még erősen érződik a nagy brüsszeli stílus hatása. Sophonisba tojásdad, komoly tekintetű feje a szép brüsszeli nőalakok távoli rokona (IX. tábla). Az előtér virágai, a háttér erdőrészlete a későbbi sematikus ábrázolás helyett aprólékos gonddal készült, s bár az erős, élénk színekkel már itt sem találkozunk, a kéknek, zöldnek, sárgának és fehérnek számtalan finom árnyalatát szőtték bele a kárpitba. Enghieni származását a bordűr alapján feltételezzük. Gyümölcsökből és virágokból álló sűrű, tömött csokrok követik egymást, köztük egy-egy allegorikus figura és a bal sarokban lantot tartó nőalak figyelhető meg. A bordűr szegélyét két egymást keresztező hullámvonal alkotja, benne sötétebb és világosabb háromlevelű lóherék. Valószínűnek tartjuk, hogy kárpitunkat a XVI. század utolsó negyedében készíthették. "