Budapest, 129 oldal, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
790 Ft
"A friss zöldségek szegényebbek éltető összetevőkben, mint a szárított zöldségek. Viszont nagy mennyiségű vizet juttatnak szervezetünkbe. Ugyanúgy, mint a szárított zöldségek, ásványi sókat, sóskasavat, nitrogént, káliumokat, szódat, meszet, magnéziumot és vasat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a szöveteink számára. Az ásványi sók ellensúlyozzák a húsételek negatív hatásait.
Nitrogénban leggazdagabbak a spárga, fehéirépa és káposzta. A legnagyobb cukortartalma a céklának, sárgarépának és hagymának van.
Az ehető levelű zöldségek éltető része cellulózt tartalmaz, amelynek csak nagyon kis részét tudja szervezetünk feldolgozni. Az, amit nem tud szervezetünk eldolgozni, szabályozza a tápanyag áthaladását a beleker keresztül, megelőzve a székrekedést, és ami ebből következik, az elhízást. Nagyon könnyű megérteni, miért éri meg sok friss zöldséget enni ... még jobb, ha korpa hozzáadásával gazdagítjuk! Szeretnék néhány szót szólni a zöldségek hslyes elkészítéséről.
A globulin az oxigénnel meszet és magnéziumot alkot. Ez megmagyarázza, miért keményednek meg a zöldségek, amikor túl sok meszet tartalmazó vízben főzzük; őket.
Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, adjunk a vízhez szódabikarbónát (4-5 g/liter), ez semlegesíti a nem oldádó sókat. Ha nincs szódabikarbónátok, használjatok só. A hatás hasonló lesz.
Ne feledjétek, a zöldségek nagyon érzékenyek. A bennük lévő éltető tápanyagok vízben oldódnak és elvesznek, ha berakjuk őket a hideg vízbe, és csak ekkor kezdjük el melegíteni a vizet. "