Márai Sándor: Ulysses I.

"De Sztálin tiltakozott a terv ellen. Azt mondotta, Kína nem lesz túlságosan hatalmas a háború végéri, de még ha az is lenne, az európai államok nem látnák szívesen Kína beavatkozását ügyeikbe. Ebben a kérdésben, írja Churchill, a szovjet-vezető tisztábban látott, mint az amerikai elnök. A kínai tányérpörgetők felülmúlhatatlan mutatványait bámulva a magyar dolgozó is tisztán lát, mert tudja, hogy amíg Van Csin Juang a pesti operaház színpadán a lándzsájával beszélget, a színfalak mögött a rendezők nem akarnak egyebet, mint elpusztítani a nézőtér magyar látogatóinak lelkében a nyugati műveltség öntudatát. De ez a bűvészmutatvány nem lesz könnyű. Mert akármilyen mély és örök a kínai és a magyar nép barátsága, és akármilyen messze van Kína Magyarországtól, barátságon és távolságon át is kiszivárognak a hírek a Mennyei Birodalomból, s ezek a legutolsó hírek már nem mennyeiek, hanem ördögiek. Kínában néhány hónapja elkezdődött nemcsak a véres kínai polgárháború, hanem a kínai történelem és talán az egyetemes emberi történelem egyik legvéresebb, módszeres terrorja. Faluról falura, városról városra, százával és ezrével szedi a sárga-vörös rémuralom az áldozatait. Ez a véres közjáték a kínai események egyes nyugati megfigyelőit is meglepetésszerűen érte. Amikor két év előtt a vörös rendszer berendezkedett Kínában, sokan reménykedtek, hogy a világnak ez a régi kultúr-népe a lehetőségekhez képest vértelenül valósítja meg a forradalmat. Suttogták, hogy Mao Cetung irodalmár, amolyan forradalmár széplélek, ki nem kedveli az erőszakot. És csakugyan, az első két esztendőben nem érkeztek Nyugatra hírek módszeres, intézményes kínai forradalmi vérengzésekről. A kommunista rendszer természetesen az ismert menetrend szerint itt is nekikezdett a lakosság átnevelésének - Kínában „agymosásnak" nevezik ezt a műveletet —, és a kínai író, színész, katonatiszt, hivatalnok, sőt a tányérpörgető és a kerékpározó is sietett a világnézeti tanfolyamokon kimosni az agyát. A terror most átmenet nélkül, váratlanul köszöntött be, és véres áradatával elöntötte egész Kínát. Nem tudjuk egészen pontosan, mit beszélgetett lándzsájával Van Csin Juang, de nem lehetetlen, hogy az egy szótagos kínai nyelv néhány aggályos igéjét is elsuttogta produkció közben, mert Kínában ma senkinek nincs biztosan a helyéft a feje. A Kínai Cirkusznak ez a véres mutatványszáma nem valamilyen műsoron kívüli szám."