Budapest, 2002. Magyar Könyvklub, 357 oldal, végig színes képanyaggal illusztrálva. Kiadói karton-kötésben, jó állapotban.
Asszimiláció és disszimiláció
A zöld levélgyárban lejátszódó, eddig bemutatott gyártási folyamatok létfontosságú anyagok felvételét szolgálják. Ezért a biológusok asszimilációnak is nevezik őket, mely hasonulást, hozzá-idomulást jelent.
Az asszimiláció építkezési folyamat. Nagyon leegyszerűsített alakban az egész, összetett folyamat így jellemezhető: szén-dioxid + víz + fényenergia együttes eredménye a cukor és az oxigén.
Az ellenkező folyamat neve disszimiláció. Ez lebontást, vagy - kémiai értelemben - összetett szerves kapcsolatok egyszerű kapcsolatokká alakulását jelenti. Azaz a disszimiláció a leépülés folyamata.
A mi zöld levélgyárunkban a saját termelésű cukor lebontásáról van szó, amely szerves szénvegyület és amit olyanformán alkalmaz a növény fűtőanyagként, ahogyan mi emberek a szenet hasznosítjuk. De a kályhában is csak akkor ég tisztességesen a tűz, ha megfelelő mennyiségű levegő, vagyis oxigén kíséretében zajlik. A növénynek ugyancsak oxigénre van szüksége ahhoz, hogy a cukrot energiává alakítsa. E folyamat során a felszabaduló széndioxid a szabadba párolog. Mivel ez az anyagcsere-folyamat - amelyben oxigént veszünk fel és szén-dioxidot adunk le - igencsak hasonlít az ember és az állat légzéséhez, a növények „légzésének" is nevezzük. A gyártás két alapvető területe, az asszimiláció és a disszimiláció között érzékelnünk kell két alapvető eltérést. Az asszimiláció a fotoszintézishez külső energiát vesz igénybe, amelyet a Naptól kölcsönöz, azaz, a nappali világosság függvénye. Ezekben az üzemekben éjszaka tehát nincs munka. Ezzel szemben a disszimiláció éjjel-nappal folyik.
Mivel ennek során a növény saját anyagból dolgozik, ebben a tekintetben teljességgel független. Ráadásul ehhez energiára sincs szüksége, mi több, energiát termel, amely a cukor lebontása során keletkező melléktermék.
Házilagos energiáját a növény a szerveiben lejátszódó, számán létfontosságú folyamatok fenntartásához használja - valahogy úgy, ahogy az ember áramot fogyaszt gépei, berendezései működtetéséhez.
Ellentétben az asszimilációval, a disszimiláció nem egyetlen, zárt gyártási folyamat. Különféle folyamatok összessége, melyek végtermékei is eltérőek. Némelyik e folyamatok közül oxigén hiányában is lezajlik. Ilyen levegőben szegény leépítési folyamat például az alkohol vagy a tejsav erjedése. Hanem ez már túlságosan messzire vezetne bennünket a kémia világába."