Müller Péter: Örömkönyv

"Ez nem tréfa. Kiszámították, hogy az embereket azért érdemes egészségben tartani, mert a betegségük sokba kerül. Nemcsak az orvos, a beteg is, ha nem dolgozik, rengeteg pénzbe kerül. El kell tartam. Miből? Betegnek lenni: ráfizetés. Halottnak lenni: még nagyobb. Ha egy híres ember hal meg, mindenki felszisszen: száztagú zenekar, üdvlövés, díszkoporsó, díszpap, díszsírhely: egy vagyon! Pontosan tudjuk, hogy az a tömeggyilkosság, amit háborúnak nevezünk, hány milliárd dollárba kerül. De ebben csak a támadó költségvetése van benne, az áldozatoké nincs. Nincsenek benne az összedőlt városok, templomok, gyárak, óvodák, egyetemek, múzeumok. Nincsenek benne a kórházi költségek, a temetések, az exhumálások. És hol vannak az elrabolt ásványi és műkincsek? -
De a legköltségesebb mulatság a boldogtalanság. Egy boldog embernek nem kell más, csak egy kisfröccs. Néha még az se. Csak ül, nézi az eget, és boldog. De egy boldogtalannak mindig hiányzik valami; hiába vásárol, utazik, költ - semmi sem vigasztalja. Sok pénzt szór el, s ettől még boldogtalanabb lesz.
Manapság kiderült, hogy nincs pénz az emberiségre. Legalábbis ezt mondják a gazdagok. A levegő, ha jó és tiszta, ma már nagyon sokba kerül. A víz is. A csönd: megfizethetetlen. És a természet gátlástalan mérgezőit nem azzal próbáljuk megállítani, hogy ez az emberfaj elleni halálos bűn, hanem azzal, ha kimutatjuk: mindez mennyibe kerül. Hogy mennyibe kerül, ha a tenger elmossa Hollandiát, New Yorkot, Londont és Hamburgot. Mérhetetlenül sok pénzbe. Talán így hat rájuk. Hátha megijednek, hogy ez túl drága befektetés. Mert az, hogy egy kultúra megsemmisül, nem jut el a tudatukig, de hogy mennyi pénz vész el, az igen. Ezt a nyelvet talán értik. De nem, ez az érv is kevés, mert azt hiszik, hogy nem ők fizetik majd. Egy cunami elsősorban a biztosítótársaságok tragédiája - előbb tudjuk meg, hány milliárdba került, mint azt, hogy miféle emberi sorscsapásokkal járt. A tömegpusztulást dollármilliárdokban mérik. Van viszonylag olcsó, s van roppant költséges katasztrófa. És mindig fölmerül az a gyanú egy házomlásnál, de még egy földrengésnél is, -hogy valamelyik biztosítótársaság keze van a dologban."