Nagy horgászkönyv

Vontatós pergetés

Nagy, nyílt vizeken a legeredményesebb horgászmódszer a vontatós pergetés, amikor a lassan mozgó csónak mögött a kieresztett zsinóron műcsalit húzunk magunk után.
E horgászmódszer legegyszerűbb változata az amikor egy evezős csónakból magunk után húzzuk a támolygókanalat vagy a wobblert, de modern korunk ezt a horgászmódszert is átalakította: kiváló elektronikus felszereléssel, hallokátorral, mélységmérővel felszerelt motorcsónakokkal fésülhetjük át a hatalmas vízterületeket.
Ezeken a nagy vizeken azonban sok-sok kilométert tehetünk meg úgy csónakkal, hogy halat sem láttunk. Éppen ezért az a horgász, aki nem ismeri a tavat, mélységeit, sekély részeit vagy a hirtelen leszakadó partoldalt, bizony hosszú órákat tölt a vízen anélkül, hogy egyetlen kapása lenne. A mederalakulatot jelző navigációs térkép igen hasznos segédeszköz, mert megmutatja, hogy hol mélyül a tó, merre vannak a partperemek és a sekély vizek, hiszen ezeken a részeken találhatjuk a legtöbb halat. Ilyen térkép segítségével sok üres horgászórát takaríthatunk meg, s időnket olyan területeken tölthetjük, ahol sokkal több eséllyel várhatjuk a kapást.
Sok ragadozó a nap ugyanazon szakában szinte egész évben a felszín közelében keresi áldozatát. A fekete sügér, a pisztráng, a csuka, a lazacok s a sebes pisztráng gyakran a sekély vizeket járják, ahol 1-3 méteres vízben keresik táplálékukat. Ezekre a halakra legeredményesebben vontatós pergetéssel horgászhatunk, könnyű, körforgó villan-tókkal és lebegő wobblerokkal. Ha másfél csomónál (kb. 2,5 km) gyorsabban nem vontatjuk ezeket a műcsalikat, nagyon élénken, elevenen úsznak a csónak után. (Ilyen sebesség mellett a nagyméretű, könnyű támolygókanalak is remekül mozognak, akárcsak azok a wobblerok, amelyek nem süllyednek túl mélyre. Ezt a horgászmódszert felszíni vontatásnak nevezzük.
A nyári hónapokban a nagy tavakon gyakran a nyílt vízen találjuk a ragadozókat, ahol a kishalrajokra leselkednek. Ilyenkor az eredményes horgászat feltétele az, hogy a mély vízterületeken megtaláljuk a halakat. Valójában a ragadozók egy bizonyos vízrétegben szoktak tartózkodni, ilyenkor ezt a mélységet kell megtalálnunk, ha eredményesen akarunk horgászni. A leghelyesebb az, ha egyszerre több bottal horgászunk, különböző mélységekben. Közvetlenül a felszínen egy könnyű kanalat vontathatunk, a második botra egy úszó wobblert szereljünk, amely 2-4 méter mélyre merül, míg a 4-6 méter mély vízréteget legkönnyebben merülő wobblerral vagy ólomfejű körforgó villan tóval érhetjük el. A nyári hónapokban sok ragadozó akár 7-10 méter mélyre is leereszkedik, ahová csak a közepes nagyságú, hosszú nyelvű, mélyre merülő süllyedő wobblerok jutnak le.