Nagy Sándor: Háromszék önvédelmi harcza 1848-49.

Erdély és az anyaország állapota 1848 június-szeptember.

"A fennebbiekben az erdélyi vármegyék márczius-májusi eseményeinek.-—a május 29-én megnyílt Kolozsvári országgyűlésnek főbb mozzanatai, s az első oláh zendülési kísérlet Mihálczfalvánál lőnek röviden megemlítve.
Mindeddig a belső Székelyföldön a márcziusi szabadság üditő légáramlatára csak lassúdon melegedtek fel a szivek. Habár örömmel vette is a székelység a budapesti s pozsonyi események és törvények hirét, a melyek szerint szinte százados fegyverviselési törvénytelen és méltatlan terhétől leendő fölszabadulhatására nyilt kilátás: azonban sokkal inkább fegyelmezve volt a fegyverviselő székely, és sokkal szárnya-szegettebb hazafi szive-lelke, minthogy magasabb honfi gondolatokra, vágyakra emelkedhetett volna fel.
Ő a közörömből és az általános vívmányokból osztályrészt reméllett, s méltán. A súlyos, lealázó, őt polgári jogaitól megfosztó tehertől, vállaira az önkény által rakott fegyvertől, mihamarább szabadulni, az osztrák katonai lealázó rendszertől búcsút venni, s ha kell, aztán a Nemzet, a Haza ügyeért, az alkotmányos kormány fölhívására szolgálni, s rendeletére a Haza határainak védelmére, a belbéke föntartására sikra szállni volt minden gondolata. Ezen átalános hangulatnak adott kifejezést az ápril 11-iki s.-szentgyörgyi közgyűlésén egy fegyverviselő székely, ') a mikor az „Unió egyhangúlag elfogadtatott Háromszék törvényhatósága által.
Csíkban pedig, a hol még szorosabbra volt húzva a katonai fegyelem láncza, s a hol az egyiptomi húsos fazakok mellett sütkérező idegen érzelmű tisztjeitől elámitva, sőt elzárva a nemzeti ügy fejlődéséről nem értesülhetett, épon visszahatólag lépett föl a székely határőrség, ügy hogy szükségesnek látták Erdély külmegyéiben tanuló, s főleg a m.-vásárhelyi kir. Táblán gyakornokoskodó csiki ifjak szülőföldükre sietni s a reactiónak véget vetni. És hogy mennyire igazolt volt sietésük, mutatja báró Schirding Nándor csiki I-ső gyalog székely ezredesnek azon vakmerő tette, miszerint a bejött ifjakat, elámitott s fanatizált véreikkel üzeté szét.)
Az első felelős ministerium kezébe vette a kormányzást, s bárha az Unió az anyaországban kimondatott s ennek folytán a magyarországi udvari Cancellária elnöke b. Jósika Sámuel visszavonult; de az erdélyi udvari Cancellária még állott, s állott az erdélyi főkormányszék: méltán lehetett tehát félni az ellenhatástól, főleg az előbbi részéről, de legfőképpen a már május 18—20-án szervezkedett oláh Comité, s ugyan akkor a szászok által, a kilátásba lévő erdélyi országgyűlésen elfogadandó Unió ellen, szász Comes b. Salmen Ferencz elnöklete alatt tartott gyűlésben, nyíltan kifejezett izgatásoktól."