Nora Roberts: A törvénytelen

"Carlotta fagyos tekintettel figyelte. Csak a választott keveseknek ajánlkozott fel, és gyön nem szerette, ha visszautasították.
Miközben a kiskutya békésen szendergett Sarah lábánál, a lány becsukta édesapja naplóját. Épp arról olvasott, amikor az indiánok megtámadták a vonatot, amelyen az apja ül. Egy hajszálon múlott, hogy sikerült megmeníkülnie. Matt Conway a maga egyszerű, néha kendőzetlen kifejezéseivel beszámolt a mészárlásairól, a terrorról, a veszteségekről. Ennek ellénére folytatta az életét, ahol abbahagyta, mert a lánya kedvéért szeretett volna valakivé válni. Sarah fázósan megborzongott, pedig kendőt viselt, majd felállt, és visszatette a naplót a kő alá. Ha Philadelphiában olvassa e sorokat, minden bizonnyal úgy vélekedik, hogy túloz az apja. Itt azonban, miután ő maga is átélt egy indiántámadást, már tudta, hogy minden szava színigaz.
Sóhajtott, majd lenézett sima, ápolt kezére. Félt, hogy szánalmasan finom ahhoz, hogy ideát új életet kezdjen vele. .
Talán csak a magányossága mondatja ezt vele, gondolta, majd az ajtóhoz lépett, és ellenőrizte a tolózárat. Rengeteget dolgozott aznap, el is fáradt. Bekocsizott a városba egyedül, feltöltötte az éléskamrát, és rendbe tette a zöldségeskertet. Fájó hátánál semmi sem tanúskodott jobban arról, mennyire nehéz napja volt. A következő nap majd folytatja, ahol abbahagyta."