Pécsi Márton: Negyedkor és löszkutatás

"A mésztartalom a lösznek az egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb tulajdonsága. Meghatározott mennyiségű mésztartalom tulajdonképpen kritériuma a (típusos) lösznek. Egyesek szerint a mésztartalmat nem, vagy csak kismértékben lehet kritériumként számításba venni a lösz fogalmának meghatározásánál (MÜCHER H.J. 1986). Ezzel szemben áll az a nézet, hogy a „mésztelen lösz" nem lösz, hanem ahhoz valamilyen módon hasonló üledék, amely vagy eredetileg sem volt lösz, vagy a mész utólagosan kimállott, kimosódott.
A lösz néhány lényeges és sajátos tulajdonsága, pl. a szöveti szerkezete jórészben a mésztartalmának a következménye. A löszkutatásnak a mésztartalom elemzése mindig fontos tárgya volt és marad is, mert több talányos kérdést hordoz, melyek még megoldásra várnak.
Legrégebben vitatott kérdés a mésztartalom származása a löszben, továbbá a mésztartalom százalékos arányának jelentős ingadozása, változása területenként és a lösz sorozatban vertikálisan.
a) A lösz mésztartalmának egy része a lösz többi ásványi anyagának felhalmozódásával egyidejű lehet. Vagyis a meszes részecskék, kalcit és dolomit kristályok vagy amorf por formájában kerültek a többi ásványi szemcse közé. Az ásványtartalomnak ezt a részét elsődleges ( vagy primer) karbonátnak is nevezik.
b) A lösz rétegekben a másodlagos karbonáttartalom származtatását, ill. feldúsu-lását részben a hidrokarbonátos talajvizek áramlásával, stagnálásával, mészvázas csigák házának elmállásával, mész baktériumok tevékenységével lehet magyarázni. Másrészt a földpátok mállása során a szabaddá váló kalcium ionok a talaj és talajvíz széndioxidjával karbonát ásványokat is képezhetnek. A karbonátos kristályok másodlagos keletkezését, növekedését a löszben ugyan észlelik, de a folyamatok mechanizmusa még löbb tekintetben hézagosán ismeri.

A másodlagos mésztartalom különböző formákban és a térben egyenetlen el tásban fordul elő. Gyakori a mészhártya, amely az ásványi szemcséket bevonja egymással összecementálja, továbbá a lösz pórusaiban, repedéseiben mint „fehér mész válik ki. Ugyancsak jellegzetes meszes csövecskék, máshol hosszú, tű alakú kristályok figyelhetők meg az egykori növénygyökerek mentén és a nagyotíb pórusokban (3ó. ábra). A makroszkóposán is látható „fehér mész" bieloglaszka néven is ismert.
A másodlagos karbonát ásványoknak - durva szemű fenokristály, finom sz aggregátum, mikrokristályos ásvány, karbonát rózsák, héjszerű bevonatok, pszeudi celiumok (lyukacsos kiválások), konkréciók - változatos formái ismertek. Eseten 1-2 mikron nagyságú, csíraszerű karbonát (kalcit, dolomit) kristályok is képződtek ábra). ..
A másodlagos karbonát kiválásnak.leglátványosabb előfordulását az eltem talajok alatt - olykor azok felett is - találjuk kisebb-nagyobb konkréciók, konknf rétegek, ill. karbonátcementes rétegek formájában. A Kínai-löszfennsík vastag löszsorozatában helyenként 40-50 karbonátkonkréciós réteg is közbetelepül.
c) A karbonáttartalom vertikális eloszlásának elemzése a löszfeltárásokban e netlen, fűrészfogszerűen változó görbét mutat. Az idősebb löszökben általában alá nyabb, a fiatal löszökben megnövekszik a karbonáttartalom. Az eltemetett talajol többnyire erősen lecsökken, míg azok felhalmozódási szintjében és ez alatti lösi általában jellegzetesen kiugró értékek fordulnak elő (38. ábra). Az egyes löszkötegt belül a karbonáttartalom változása szintén megfigyelhető, de nem jelentős."