Békéscsaba, 1981. 113 oldal, fekete-fehér fényképekkel, kiadói karton-kötésben, jó állapotban.
790 Ft
"Ha nem hallunk újabb ilyen környezetszennyezési híreket, az már önmagában örömhír. . . Persze az igazi örömhír az, amikor a sajtó arról tájékoztat bennünket, hogy újabb erőfeszítéseket tett ez és ez a gyár, hogy ne szennyezze a vidékét, hogy természet- és madárvédelmi táborokat szerveznek szerte az országban, hogy újból sikerült megmenteni néhány ritka ragadozómadár fészkét, hogy megoldották egy védett mocsár vízgondjait, . . .
Az emberek az utóbbi években hazánkban is sokszor hallják a környezet- és természetvédelem gondjait, feladatait, megoldásait, de gyakorlati tapasztalatunk az, hogy sokszor nem ismerik az ezzel foglalkozó állami és társadalmi szervezetek felépítését, lehetőségeit és - ami talán a legfontosabb: a segítségnyújtáshoz vezető utakat. Ebben a kis" könyvben ezeket az utakat is szeretnénk feltárni. Segíteni, hogy a szerteágazó kis ösvényekről minél több ember jusson el a környezetvédelem nagy országútjára, hiszen civilizációnk továbbjutása csak ezen az úton remélhető.
A bioszféra összefüggő egészet alkot, melynek egyik meghatározó láncszeme az ember. Azt pedig már világosan látjuk, hogy nem mindegy a bioszféra szempontjából, hogy azt miképp használjuk céljaink elérésére. Bármennyire is hitetlenkednek sokan ezen, de minden egyénnek megvan a maga kis feladata, hogy civilizációs tevékenységünk jól sikerüljön. A feladat ott van mindegyikünk mellett, csak észre kell venni. Nézzük, hogy merre induljunk és miért?
A BIOSZFÉRA ÖSSZEFÜGGŐ EGÉSZET ALKOT
Ügy látszik mégsem lehet elkerülni néhány tudományos hátterű mondatot ahhoz, hogy eszmei mondanivalónk alapjait indokoljuk. A világ különböző alkotóelemei és szervezetei bonyolult rendszereken keresztül szoros összefüggésben vannak egymással. Mindez annak a fejlődésnek a ténye, amely szinte felfoghatatlanul hosszú évmilliókon keresztül alakult ki és alakul ma is. Ebben a bonyolult és óriási rendszerben az élőlények milliói között az ember is egy élőlény. A különböző minőségű környezeti tényezők hatására a százmillió évek óta tartó fejlődésben a Föld élőlényei közül az ember érte el a legmagasabb fejlettségi szintet. Hosszú, kacskaringós, zsákutcákkal teli volt ez a fejlődés. Mindenesetre néhány ezer éve tudatosan és kevésbé tudatosan, de tény, hogy az ember alakítani, irányítani kezdte - érdekeinek megfelelően - a Föld egyéb élőlényeit, növényeket és állatokat. Mindez újabb és újabb gondolatokat eredményezett, a gazdasági és társadalmi fejlődés megállíthatatlan folyamat lett. Eddigi civilizációs fejlődésünk ebben, a XX. században lett a legerőteljesebb (legalábbis környezetvédelmi szempontból)."