Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai

Debrecen, é.n. Tkk, 304 oldal, fekete-fehér képpekkel a végén, kiadói keménytáblás kötésben, újszerű állapotban.

Kiadó:
Tkk
Kiadás éve:
é.n.
Kiadás helye:
Debrecen
ISBN:
978-963-596-5342
Kötés típus:
keménytáblás
Terjedelem:
304
Nyelv:
magyar
Méret:
17x24cm
Állapot:
újszerű
Súly:
769 g
3490 Ft


"Máig élő tévhit, hogy a Hortobágy elszikesedését a folyószabályozás okozta. Ennek inkább az ellenkezője igaz. Az árvizek ugyanis évszázadok során sok mészszegény iszapot hordtak az ártelüretre és számtalan vizes rét, mocsár, láp alakult ki. A szikesedés, a szik pedig nem más, mint az ártér vizeinek elpárolgása  után maradt só-, ásványlerakódás. Máig élő vélekedés az is, hogy a Tisza-szabályozás miatt vált terméketlenné, mezőgazdaságilag alig hasznosíthatóvá a Hortobágy. Valójában az Alföld szélsőséges és kiszámíthatatlan éghajlata okozhatott jelentős veszteségeket és nem a Tisza-szabályozás. Ha jókor jött az eső, nem volt gond. 1829-ben például nem volt árvíz, kiszáradtak a tavak, de a tavaszi esőzések bőséges legelőt és szénát adtak. Ha tavasszal gyakran eset az eső, akkor gazdag réten legelt a gulya, a ménes, a juhnyáj. A rosszkor érkezett árvíz viszont egy aszályhoz mérhető károkat okozhatott. Valóságban már közvetlenül a Tisza-szabályozás után tudták, és meg is fogalmazták, hogy öntözőcsatornák kiépítésével kell kiküszöbölni az Alföld szélsőséges, aszályra hajló éghajlatának káros mezőgazdasági hatásait. A város a Tiszával határos birtokrészén tógazdaságot alakított ki haltenyésztés céljára az első világháború idején. Először azt tervezték, hogy egy kísérleti legelőöntöző telepet létesítenek 5000 kat. hold öntözésére, de végül az adottságok miatt a tógazdálkodás mellett döntöttek. 1916-ra orosz hadifoglyok bevonásával elkészült a 18 kilóméteres tápcsatorna, Tiszakeszinél a szivattyútelep, és két tavat is feltöltöttek kísérleti céllal. A gazdaság azonban csak a világháború és a forradalmak után kezdett termelni, és kikerült a város tulajdonából. A tényleges öntözés csak a Hídi csárda közelében, a Hortobágy folyón kialakított duzzasztómű (Borsósi duzzasztómű) és tározótó megépítése révén vált lehetővé 1938-tól, mintegy 900 kat. hold területen. A tényleges és általános megoldást azonban a csak jóval a második világháború  után kiépült Keleti-és Nyugati-főcsatorna jelentette. De akkor már Debrecennek nem voltak pusztai birtokai."


Bölcseletek (latin-magyar)

Kedvenc receptjeim-Szárnyasok

Végh Antal: Nyugati utakon

Forisek Péter: A Római Birodalom képes története

Reader's Digest - A természet titokzatos világa

Szili Sándor-Szvák Gyula: A középkori orosz történelem forrásai

Márai Sándor: Napló 1976-1983

Péczely Lajos: Közép-Ázsia-'Aki erre jár, nem tér vissza'

Magyarország állatvilága-Móczár Miklós: Karcsúméhek

Horváth József: Szabadkai és palicsi képes levelezőlapok története 1898-1945

dr. Baranyi Béla szerk.: Sáránd - Fejezetek a település múltjából és jelenéből

Kurucz Gyula: Szeretek , tehát voltam

Jackie Silberg: Baba-móka

Leonard Goldberg: Jégbe zárva

Gyimesi György: A Meru lankáin, vadászélmények

Peter Hein: A klinika II.

Budapest anno és most - Budapest then & now

Móra Ferenc:A fele sem tudomány-Utazás a földalatt

P. Szalay Emőke: A debreceni kerámia

Dr. Mágocsy-Dietz Sándor: A növények táplálkozása-Tekintettel a gazdasági növényekre