Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok - Egy magyar vadász hitvallása 2. rész

"Ez viszont hatalmas testű, a; előzőnél mintegy tíz kilóval súlyosabb, minden terén kiváló példány volt. A sárréti őzbakok - hiszen a szóban forgó ladinyi erdő is a többszór ismertetett Sárrét mihozzénk is átnyíló lápvidékébe esett — egyéni jellegzetessége volt a sötétbarna csaknem Fekete agancsszín.
Nyilván az égerfákhoz való (nálunk egyébként „beiekfának" mondták) fenés-dörzsölés következménye.
Annak a két legkülönb bakorrnak agancssúlyát sanos nem tudom! Akkoriban nemigen méregettük még, nem is tartottuk fontosnak. A háború alatt, sőt rnég utána is, összesen tíz évig szünetelt az agancskiállítás, bakjaimnak nem adatott mód nyilvános bemutatkozásra, méltó elbíráltatásra. A budai ostrom pedig az ő nótájukat is elhegedülte.
Jó egynéhány kiváló bakot lőhettem az ugyancsak közelünkbe eső Sárosdon is, Esterházy László sógorom példás szakértelemmel kezelt vadparadicsomában.
Híres őzállományát rendkívül szeretettel és hozzáértéssel gondozta, alaposan ismerte az őzagancs nagyra fejlesztésének minder csínját-bínját. A nála eltöltött tavaszi őibakcserkészések, megfigyelések, selejtezések nemcsak felejthetetlenül élvezetesek, rendkívül tanulságosak is voltak.
Hosszú éveken ál folytatott kísérletezése bebizonyította, hogy a mezei őzbak mintegy hetven-nyolcvan százaléka - legalábbis a mi vidékünkön - már hároméves kofoan eléri agancsfejlődése tetőfokát, utána rendszerint visszafejlődik. Bakjainkat tehát elvileg már fiatal legény korukban ki kellett volna lőni. Csakhogy a többi - a bakok húsz-huszonöt százaléka vagy tán annyi sern - még későbben is javítgatta agancsát, csak hat-hétéves korban érte el tehetsége magaslatát. Az ilyet persze halálos vétek lett volna idő előtt, teszem már hároméves korban kilőni.
Évenként ismétlődő probléma volt, melyik vajon a nagy reményű, további javulást ígérő, egyelőre még kímélendő őzbak? Ennek megítéléséhez, személyes tehetségen kívül, hosszú tapasztalat, korroly szaktudás kellett. De még ennek birtokában is milyen gyakran téved a vadász, milyen sok esetben éri csalódás."