Széky Pál: Állat az állatnak üzen - Biokommunikáció

"Az optikai szignálok jelentősége a kommunikációban

Szinte alig van olyan életfunkció vagy viselkedésmozzanat, amelyhez a nappali életet élő állatnak ne lenne szüksége optikai információkra. Minden helyváltoztató mozgás optikai úton való iránykereséssel és távolságbecsléssel jár együtt. Mindehhez számtalan optikai információra van szükség. Az élőhely megválasztása, a táplálék felkutatása és a megfelelő táplálék kiválasztása mind optikai ingerek segítségével lehet csak sikeres. Az optikai ingerek információt továbbító szerepe az együtt élő fajok között éppen olyan fontos, mint a fajon vagy a populáción belül, a fajtestvérek között.
A fajok közötti kommunikációra a ragadozó és a zsákmányállat kapcsolata során találjuk a legtöbb példát. A ragadozó számára (a nappal vadászó fajok esetében) a zsákmányállat utáni nyomozás, az üldözés, a viaskodás lehetetlen lenne fényingerek és látószervi működés nélkül. A legtöbb állat (kivéve talán a csúcsragadozókat) zsákmányoló és zsákmányállat is; mindegyiknek vannak ellenségei, s így nemcsak támadni, hanem védekezni, nemcsak üldözni, hanem menekülni vagy elbújni is tudnia kell. Kötetnyi példát lehetne felsorolni arra, hogy a ragadozóktól veszélyeztetett zsákmányállatok hogyan, milyen optikai információt szolgáltató statikus jellegekkel és dinamikus mozdulatokkal védekeznek ellenségeikkel szemben.
Egyik ilyen általános viselkedésforma az elrejtőzés. Ez történhet a környezetbe való beleolvadást lehetővé tevő védőszíneződéssel vagy elbújással. Ezek valóban próbára teszik a ragadozó látószervének működését. A mozgás kiiktatása (a merevedés vagy a holtnak tettetés is) csökkenti az optikai információk mennyiségét és ezzel növeli a zsákmányállattúlélési esélyeit. Néha hamis optikai kulcsinger menti meg a zsákmányállat életét. Ilyenek a hamis nyomok vagy az élénk színű testrészek, menekülés közbeni mutogatása majd eltüntetése. Ilyen célt szolgál a gazellák jellegzetes farok körüli fehér foltja (az un. tükör), amelyet futás közben messziről jól lát az őket üldöző ragadozó (ennek alapján a távolságcsökkenést is le tudja mérni). Ha viszont biztonságosabb helyre érnek, megállnak, oldalt vagy szembefordulva már eltűnik a fehér folt, és a ragadozó egy pillanatra megzavarodik, ami elég lehet a végleges megmeneküléshez."