Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Szent István - Első nagy királyunk élete és alkotásai

Budapest, 1938. Kir.M.Egyetemi Ny. 88 oldal, kiadói, aranyozott dombornyomású egészvászon-kötésben, az előzéklapon ajándékozási bejegyzés, valamint foxing foltok, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás éve:
1938
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
88
Nyelv:
magyar
Méret:
12.5x17cm
Állapot:
Súly:
151 g
1690 Ft


"Szent István az önálló magyar államot, amelynek biztos alappillére a szent korona, minden tettével s intézkedésével erősbíteni akarta. Ezért látott szívesen minden idegent, mert ezekkel erősbödve látta a keresztény hitet, amely a királyi hatalommal szorosan egybeforrott. A birtokában levő hatalmas terület egy részét eladományozta, elsősorban az Egyháznak, azonban az idejött lovagok is hatalmas birtoktesteket kaptak. Az idegen lovagok első csoportja még feleségével, Gizellával jött az országba, azonban később is jöttek egyesek, akik jobbára a királyi udvarban éltek s a főpapokkal és comesekkel együtt ezek képezték az uralkodó tanácsát. A nagyobbik legenda ismételve említi, hogy szent királyunk a "püspökkel és fő jobbágyurakkal" tartott tanácsot, amely nélkül "mit sem" cselekedett. Természetes is volt az idegen származású püspökökhöz s lovagokhoz való ragaszkodása, hiszen a zsenge kereszténység megerősítésében s a fiatal magyar állam megszervezésében nem támaszkodhatott saját rokonaira, akiknek az "új hit"-ben való gyengesége annyira megbizonyosodott. Ezek a nyugati lovagok irányították figyelmét a nyugati államok  szervezetére  s ezeknek a lovagoknak tanácsával alkotta törvényeit. Ezek az idegen lovagok nyujtottak hadi segítséget Szent Istvánnak, amikor az elégedetlenkedő törzsfőkkel kellett leszámolnia. Tudjuk, hogy a Koppány elleni harcban a keresztény csapatok a bajor Vencelin lovag vezetése alatt győztek. A királyi udvar fenttartására természetesen  uradalmak állottak rendelkezésére s ezeknek az udvari gazdaságoknak élén egy ispán állott, akit udvarispánnak, nádorispánnak neveztek. Övé volt az udvari gazdaságok jövedelmének egyharmada. Mivel hozzá folyt be a vármegyék készpénzjövedelme, afféle kincstárnoki szerepet töltött be. Emellett lassankint igazságszolgáltatási jogkört is kap, amennyiben az udvarban megjelent panaszosok felett a király ítélkezett. A XII-XIII. században a nádorispán mellett feltűnő országbíró, kincstárnoki tisztségek azonban szent királyunk idejében még nem alakultak ki. "


Bölcseletek (latin-magyar)

Kedvenc receptjeim-Szárnyasok

Végh Antal: Nyugati utakon

Forisek Péter: A Római Birodalom képes története

Reader's Digest - A természet titokzatos világa

Szili Sándor-Szvák Gyula: A középkori orosz történelem forrásai

Márai Sándor: Napló 1976-1983

Péczely Lajos: Közép-Ázsia-'Aki erre jár, nem tér vissza'

Magyarország állatvilága-Móczár Miklós: Karcsúméhek

Horváth József: Szabadkai és palicsi képes levelezőlapok története 1898-1945

dr. Baranyi Béla szerk.: Sáránd - Fejezetek a település múltjából és jelenéből

Kurucz Gyula: Szeretek , tehát voltam

Jackie Silberg: Baba-móka

Leonard Goldberg: Jégbe zárva

Gyimesi György: A Meru lankáin, vadászélmények

Peter Hein: A klinika II.

Budapest anno és most - Budapest then & now

Móra Ferenc:A fele sem tudomány-Utazás a földalatt

P. Szalay Emőke: A debreceni kerámia

Dr. Mágocsy-Dietz Sándor: A növények táplálkozása-Tekintettel a gazdasági növényekre