Szidnai László: Trófeák kikészítése és bírálata

"Kormegállapítás és minősítés esetén nagy körültekintéssel kell eljárni. Valamennyi nagyvadfajunk trófea alapján történő kormegállapításánál több tényezőt kell együttesen figyelembe venni. Nem lehet a kort egyedül a fogkopás vagy a varratok elcsontosodása stb. alapján megállapítani.
A fogkopásnál figyelembe kell venni az élőhelyen található vegetációt és talajösszetételt. A homokos talajon a növényzetre rakódott kvarcszemek jobban koptatják a fogat, mint a kötött talajon nőtt növények. A mészben szegény homoktalajokon kisebb a növényzet kalciumtartalma, tehát az itt élő állat szervezetének mészfoszfor egyensúlya eltolódik, ami a csontok porozitását okozza. Az ilyen biotópon élő vad konstitúciós felépítése is gyengébb, a szervezet elöregedése is gyorsabb. A csupán fogkopás alapján történő kormegállapításnál 3 évet is tévedhetünk.
A minősítés megállapításánál figyelembe kell venni az adott tájegységre jellemző és kívánatos trófea-átlagminőséget.
Nem lehet azonos szinten minősíteni az ugyanazon vadfajra nézve a jó, a közepes és gyenge minőségű élőhelyről származó trófeákat. Nevezetesen egy jó minőségű, ártéri területen 8 éves korban terítékre hozott szarvasbika közepes erősségű örökös 12-es agancsa „helyes lelövés" minősítést kap, ugyanakkor az ilyen minőségű trófea, melyet a gyenge hegyvidéki biotópon zsákmányoltak, feltétlenül „negatív lelövés" minősítést érdemel.
El kell határolni vadfajonként az egyes tájegységeken, sót esetenként populációkon belül a fiatal-, a közép-, a golyóérett és öregkori elejtés minősítését."