Szilágyi Sándor (szerk.): Nagyenyedi album

"..három napig vitézül harczolt, de végre az eleségből és hadiszereiből kifogyván, kénytelen volt a tatár chámmal alkuba ereszkedni, neki a kozákok ellen segítséget, valamint bizonyos pénzöszveg fizetését Ígérni. A pénz, 20,000 tallér s 1,000 darab arany, összeszereztetvén, Kemény János jul. 31. 1657-ben a tatár chámhoz hivatott, midőn a tatárok gyalázatos .hitszegéssel s borzasztó kiáltások közt táborára rohantak, annak egy részét felkonczolták, a többieket, számos fő emberekkel, kik között volt Kemény János és Apáti Mihály , kínos  rabságba hurczolták.
Ily vége lett Rákóczi oktalan, a haza érdeke ellen kezdett. annak nemessége színét fölemésztő lengyel táborozásának: - igy pusztult el azon hadsereg, melynél szebb azóta sem jött ki Erdélyből. Csak a Bethlen Jánossal Krakóban maradt 3000 ember tért abból épen haza.
Rákóczi, midőn seregének tatár fogságba jutását Ecseden meghallá, esküvéssel fogadta, hogy ha csak egy dolmánya maradna is, a rabokat kiváltja, de szavát nem tárta meg, a sept. 3-kán 1657-ben Szamosujvártt tartott országgyűlésen, hol ez ügy tanácskozás alá került, maga részéről semmit sem adott, nemszégyelvén azt állitni, hogy 30,000 tallérnál többje nincs, valamint a rabságra estek feleségeinek és gyermekeinek látása is, kik gyászruhában a gyűlésre megjelenvén, sírva és zokogva esdekeltek öveik kiszabadításáért, a fösvény és kemény szivü  fejedelemre benyomást nem tett.
Nem sokára bekövetkezett a Rákóczitól megbántott török porta boszuállásának időpontja. Az említett országgyűlés elbomlása után Erdélybe egy török követ érkezett IV. Mohammed szultánnak levelével, melyben a Messiás nemzetségének Erdélyben lakó tekintetessei, három nemzetből álló főrendéinek parancsolta : hogy az engedetlen Rákóczi helyett más fejedelmet válaszszanak, s a budai basa által megerősítés végett annak nevét a szultánnak jelentsék fel."