Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme - 1870.

"E három kötetes mű, négy korszakra oszlik; a négy korszakot vezérgondolatok és Debreczen várost tárgyazó előismertetések előzik meg. Első korszak magában foglalja a város multját, legrégibb időktől a reformátiónak e városba behozataláig (1536). Második korszak tartalmazza, a reformátió bevételétől, a városnak szabad királyi rangra lett emeltetéseig (1693) terjedő eseményeit. Harmadik korszak tart 1693-dik évtől kezdve, mai időkig. Mindenik korszak két részt foglal magában. Első rész a város küléletét, második pedig a város beléletét, gazdászati, iparüzleti, kereskedelmi, társadalmi, vallási és közművelődési szempontból ábrázolja. Mindegyik rész fejezetekre, s ezek ismét szakaszokra ágaznak."

"Letették alapját a jogegyenlőségnek, felszabaditák nyűgéből a gondolat-szabadságot, a mennyiben a sajtó alá adandó müvek előzetes vizsgálatát beszüntették, s a sajtó visszaélésének fékezésére esküdtszéki intézvényt állítottak föl. Kimondották, hogy ezentúl a magyar birodalomban szabad ember, szabad föld és szabad munka léteznek. Rég érlelődtek ez eszmék az időnek méhében, s azok mint jól elkészített talajban elhintett magvak, kedvező alkalommal életre ébredtek. Maradjon ez országgyűlés éltető szellemének, Kossuth Lajosnak s vele mindazoknak, kik e nagyszerű átalakulást létre jönni segítették, neve örök emlékezetben!

Azon lényeges változások, melyek az 184 7/8-dik törvények erejénél fogva, egyéb királyi városok között Debreczennek is államelméletében előállottak, következők voltak:

1. Addigelé a városi tanács, és csak utóbbi időben a communitas által is választott s utasítással ellátott két követ küldetett volt a rendi-országgyűlésre. Az 1848-dik évi V. t.cz.-nél fogva az országgyűlésre népképviseleti választás útján 3 országos képviselő küldetése rendéltetett meg; a választói képesség a  lehető legszélesb alapra fektettetvén. Debreczen város három választó-kerületéből (Piacz- Hatvan-utczából) Komlóssy Imre, (Péterfia-Csapó-utczából) Tar Károly, (Czegléd- Varga-utczából) Fa r k a s  K á r o l y küldetének az 1848-ik évi országgyülésre képviselőkül.

2. Debreczen város addigelő, mint fent érintve volt, közigazgatási ügyekben a magyar kir. helytartótanácstól, gazdászati ügyekben pedig a magyar királyi udvari Kamarától igen függeteges állásban volt, s hatósága csakis nem nemes személyek és vagyonokra terjedett ki. Az 184 7/8-dik XXIII. t. cz. értelmében egyéb királyi városok között Debreczen is mint önálló köztörvényhatóság, közdolgainak törvényes felsőbb felügyelés alatt minden más hatóságtól függetlenül — a köztörvények szerinti igazgatására fel lett jogositva, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben (a rendes katonaságot kivévén)"