Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Tógazdasági haltenyésztés II. - Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban

Budapest, 1954. Mezőgazdasági Kiadó, 354 oldal, 85 ábrával illusztrálva, kiadói félvászon-kötésben, a kötéstáblák sarka kissé kopott, egyébként jó állapotban.

Ritka!

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1954
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Egyetemi
Kötés típus:
félvászon
Terjedelem:
354
Nyelv:
magyar
Méret:
18x24.5cm
Állapot:
Súly:
879 g
10900 Ft


"A pisztrángos tógazdaság műszaki berendezése lényegében azonos a pontyos tógazdasági berendezéssel. Vannak duzzasztók, tápláló és lecsapoló csatornák, töltések, lecsapolóárkok, barátzsilippel ellátott vizeresztők stb. Szorosan hozzátartoznak a berendezéshez a keltetőedények, keltető és ivadéknevelő vályúk, stb. A pisztrángos tógazdaság épületei: keltetőház, táplálékelőkészítő kamra, raktárház, stb. Általában az egyes pisztrángos gazdaságok területe nem haladja meg a 2—4 kat. holdat. Ebből 20%-ot számítunk a keltetőmedencékre és nevelőtavakra, 5—10%-ot az ívatótó-medencékre és 70—80%-ot a hizlaló tavakra, valamint az épületekre, utakra.
A pisztrángos tavak között is vannak ivadéknevelő, nyújtó, hizlaló, anyahal-tartó és végül raktártavak. Régebben a pisztrángos tavakat a pontyos tavakhoz hasonló formában, vagy gyakran egészen szabálytalan alakúra építették, hogy a természetes viszonyokat utánozzák. Ma gödör formájú, megnyúlt téglaalakú pisztrángos tavakat építenek, melyek legalább 8-szor olyan hosszúak, mint szélesek és ez a forma még a nyújtó, hizlaló tavakon is felismerhető. Az ilyen alakú tavakban a víz egyenletesen áramlik át. Olyan pisztrángos tóban, amelyben nem etetünk, másodpercenként 1 négyzetöl területre 1 liter vizet kell átáramoltatni. Az egész víztömegnek pedig 21 óránként egyszer kell kicserélődnie. Ha azonban a tóban etetünk is. akkor másodpercenként legalább 2—3 I fokozott etetéskor pedig 4—5 I víz szükséges. Erősen népesített tavak vízcseréje óránként bonyolódjék le.
Az utolsó években az USA-ban. Svédországban sajátos, ú.n. ,,Washington'' hosszantkörös tavacskát alkalmaznak, amelyeknek hossza 25 méter, szélessége 6 méter és a középrészben beton választófal. Dél-Afrikában körkörös beton- medencéket építenek. Az ilymódon épített medencék célja, hogy a pisztrángos tavacskákba beeresztett vizet körforgásban vezessék és a pisztráng természetes viszonyok között érezze magát benne. Ezzel az eljárással mind a pisztrángivadéknevelés. mind az anyák nevelése terén kiváló eredményeket értek.
Keltelőház. A keltetőház leggyakrabban faházikóból, vagy földbe süllyesztett kunyhóból áll. Rendszerint dupla a fala, közbül rossz hővezető szigetelő anyaggal. hogy a helységben állandő hűvös hőmérsékletei tartson. A falak belül meszeltek, padlója pedig beton."


Testnevelési kézikönyv - A fiú osztályok részére

Judith Krantz: Enyém lesz Manhattan!

Magyarország állatvilága-Móczár Miklós: Karcsúméhek

Dr. Agárdi Tamás: Grafológiáról mindenkinek

B. Kéry Ilona: Kertem

Kovács - Veszprémy: A honfoglaláskor írott forrásai

Petőfi Sándor összes költeményei I-II.

Vitalij Sentalinszkij: A feltámadott szó

50 cent-Robert Greene: Gengsztertörvények

Polcz Alaine: Főzzünk örömmel

Charles Phillips: Aztékok és maják képes enciklopédiája

Shakti Gawain: Az átalakulás útja

Halmos Ferenc: Száz rejtély a magyar történelemből 2.-1945-1989

Gróf Széchenyi Zsigmond: Hengergő homok - Vadászexpedíció a Lybiai sivatagban - 1. kiad.!

Nemzetközi borverseny 1958-katalógus

Kútvölgyi Mihály: Kenyér és bor (Napsütötte ízek - Bioételek 1.)

Sabine Kieslich: Az ezerarcú Németország

dr. Baranyi Béla szerk.: Sáránd - Fejezetek a település múltjából és jelenéből

Magyar-brit titkos tágyalások 1943-ban

Sulilexikon - Történelem