Török Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről

"A fiatal Csekonics termetre, megjelenésre - főként pedig észre - kimagaslott a „Batthyány-slepp”-ből, és alig néhány év alatt ő lett a „vezér". A már említett gőgöt azonban mindenekfelett az váltotta ki belőle, hogy észrevette: a régi arisztokrácia ifjai és öregjei - Elemér grófot kivéve - benne sem látnak mást, mint a Wenckheimekben, Zselenszkyekben, Degenfeldekbn, Wimpfenekben: csak, ahogyan akkoriban mondották, a „zsizsikes mágnást”. (Egy ízben az öreg Pázmándy Dénestől hallottam ezt a kifejezést, meg is magyarázta, hogy a „betelepedett és meggazdagodva az uborkafára felkapaszkodott" nagybirtokosokra alkalmazzák ezt a gúnynevet.)

Egy alkalommal a régi - és csak az új Állatkert építkezése miatt lerombolt - Ősbuda, a millenáris kiállítás alkalmából épült méregdrága mulatóhely tánclokáljának egyik páholyában együtt ültek Batthyány Elemér, Csekonics Gyula, Karátsonyi Aladár és a Park Clubot alapító, Ritz szállót építtető Szapáry Pál gróf két hölgy társaságában. A páholy peremének támaszkodva állott civil ruhában Atzél István főhadnagy, és nézegette a táncprodukciókat. A fiatalember nem fordult a páholy felé - nem is láthatta, hogy jelenléte zavarólag hat. Csekonics a pincért hivatta, és utasította, hogy a pezsgős vödör mellett álló behűtött szódavízzel fröcskölje le a ragyogó nők nyújtotta látványosságban elmerült fiatalembert. A pincér hebegve tagadta meg a parancsot, mire a cseppet sem ittas Csekonics Gyula kiutasította a páholyból. Szokott nyugodt tempójával kézbe vette a szódásüveget, és tartalmát elkezdte a gyanútlan fiatalember nyakába spriccelni. Atzél István a nem várt keresztvízre hirtelen megfordult, és a páholyba benyúlva a kezébe került poharat inzultálója arcába vágta. Pillanatokon belül szétválasztották az affér részeseit, és az ismeretlen fiatalember névjegyét küldte a páholyba. Másnapra a segédek megállapodtak: előbb pisztolypárbaj 25 lépésről egyszeri golyóváltással, és ha a felek közül egyik sem sebesül meg, utána kardpárbaj a harcképtelenségig. A párbajt a következő nap vívták az akkori Ferenc József - most Szamuely Tibor nevét viselő - laktanyában, a külső Kerepesi úton. A pisztolypárbaj simán, baj nélkül végződött, ellenben a nehéz lovassági kardokkal vívott párharcba olyan vehemensen vetette magát mindkét fél, hogy már az első összecsapásnál megsérültek.

Futtatóval, a futtatásra, lótartásra évente százezreket költő gazdag emberekkel Csekonics Gyula úgy beszélt, mintha valamennyi alárendeltje lett volna. Ha látszólag vagy tényleg összeütközésbe kerültek a versenyszabályok valamelyik pontjával, kíméletlenül eljárt ellenük. Amikor az impériumváltozás miatt a családi vagyon nyolctized része elveszett, és okos, ésszerű dolog volt „helyezkedni”, egy csúnya eset kapcsán kétperces, négy-szemközti beszélgetés után eltanácsolta a pályáról Horthy."