Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Török Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről

Budapest, 1980. Magvető Könyvkiadó, 373 oldal, kiadói egészvászon-kötésben, jó állapotban.

Kiadó:
Magvető
Kiadás éve:
1980
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Széchenyi
ISBN:
963 271 315 X
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
373
Nyelv:
magyar
Méret:
13x18.5cm
Állapot:
Súly:
365 g
1190 Ft


"A fiatal Csekonics termetre, megjelenésre - főként pedig észre - kimagaslott a „Batthyány-slepp”-ből, és alig néhány év alatt ő lett a „vezér". A már említett gőgöt azonban mindenekfelett az váltotta ki belőle, hogy észrevette: a régi arisztokrácia ifjai és öregjei - Elemér grófot kivéve - benne sem látnak mást, mint a Wenckheimekben, Zselenszkyekben, Degenfeldekbn, Wimpfenekben: csak, ahogyan akkoriban mondották, a „zsizsikes mágnást”. (Egy ízben az öreg Pázmándy Dénestől hallottam ezt a kifejezést, meg is magyarázta, hogy a „betelepedett és meggazdagodva az uborkafára felkapaszkodott" nagybirtokosokra alkalmazzák ezt a gúnynevet.)

Egy alkalommal a régi - és csak az új Állatkert építkezése miatt lerombolt - Ősbuda, a millenáris kiállítás alkalmából épült méregdrága mulatóhely tánclokáljának egyik páholyában együtt ültek Batthyány Elemér, Csekonics Gyula, Karátsonyi Aladár és a Park Clubot alapító, Ritz szállót építtető Szapáry Pál gróf két hölgy társaságában. A páholy peremének támaszkodva állott civil ruhában Atzél István főhadnagy, és nézegette a táncprodukciókat. A fiatalember nem fordult a páholy felé - nem is láthatta, hogy jelenléte zavarólag hat. Csekonics a pincért hivatta, és utasította, hogy a pezsgős vödör mellett álló behűtött szódavízzel fröcskölje le a ragyogó nők nyújtotta látványosságban elmerült fiatalembert. A pincér hebegve tagadta meg a parancsot, mire a cseppet sem ittas Csekonics Gyula kiutasította a páholyból. Szokott nyugodt tempójával kézbe vette a szódásüveget, és tartalmát elkezdte a gyanútlan fiatalember nyakába spriccelni. Atzél István a nem várt keresztvízre hirtelen megfordult, és a páholyba benyúlva a kezébe került poharat inzultálója arcába vágta. Pillanatokon belül szétválasztották az affér részeseit, és az ismeretlen fiatalember névjegyét küldte a páholyba. Másnapra a segédek megállapodtak: előbb pisztolypárbaj 25 lépésről egyszeri golyóváltással, és ha a felek közül egyik sem sebesül meg, utána kardpárbaj a harcképtelenségig. A párbajt a következő nap vívták az akkori Ferenc József - most Szamuely Tibor nevét viselő - laktanyában, a külső Kerepesi úton. A pisztolypárbaj simán, baj nélkül végződött, ellenben a nehéz lovassági kardokkal vívott párharcba olyan vehemensen vetette magát mindkét fél, hogy már az első összecsapásnál megsérültek.

Futtatóval, a futtatásra, lótartásra évente százezreket költő gazdag emberekkel Csekonics Gyula úgy beszélt, mintha valamennyi alárendeltje lett volna. Ha látszólag vagy tényleg összeütközésbe kerültek a versenyszabályok valamelyik pontjával, kíméletlenül eljárt ellenük. Amikor az impériumváltozás miatt a családi vagyon nyolctized része elveszett, és okos, ésszerű dolog volt „helyezkedni”, egy csúnya eset kapcsán kétperces, négy-szemközti beszélgetés után eltanácsolta a pályáról Horthy."


Krupa András: Folklór tanulmányok

Nemere István: Horogkereszt a tengereken

Lévai Anita-Potó István: A magyar királyi csendőrség története

Kulcsár Péter: Kapisztrán János

Garai Attila (szerk.): A természet ABC-je - Családi kérdezz-felelek

Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen

André Malraux: Az ember sorsa

László Erika: Félelmetes fenevadak, depresszió, pánikbetegség

Janó Ákos: Kendermunkák és társasélet Szatmárban

Illyés Gyula: Tiszták

W.O. James: Bevezetés a növényélettanba

Téged hív az SS

Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok - Egy magyar vadász hitvallása II. rész

Stephen King: Hasznos holmik

Magyar Larousse enciklopédia 1.

Szegedi Éva: Az utolsó cserkész-Rendes Zoltán, RTL Klub, Föld bolygó

Ibos Éva: XIX-XX. századi magyar festészet - magyar, német, angol

Gordon Williamson: A hűség a becsületem

Czifferszky István: A sete bárány és a kuvasz - történetek kutyákról

Umberto Eco: Gyufalevelek