Wass Albert: Magyar számadás

"Tragikus, hogy nem fogtad fel az óriási felelősséget, melyet válladon hordoztál, miközben éltél mindezen jogokkal. A szabadság nem választható szét a felelősségtől, hiszen abban a pillanatban, amikor a felelősségtől húzódozol, elveszted jogodat a szabadsághoz. Ha tetszik, ha nem, toprongyos barátom, aki a vietnami zászlót viszed, ez így van. Jogod volt az amerikai zászlót vinni, mert amerikai voltál; ebben az országban születtél, ezzel a joggal születtél. De gyermekes igyekezetedben, hogy az idősebbek orra alá borsot törj, úgy döntöttél, hogy más zászlót fogsz, s én készségesen elismerem ahhoz való jogodat, hogy így dönts. De ha ezt teszed, légy férfi, és vállald a döntésed következményeit. Kívül helyezted magad az amerikai társadalmon. Többé nem amerikai vagy, hanem vietnami, Marx, Lenin, Sztálin és Mao tanítványa, ellensége egyenruhát viselő fiainknak, tehát a mi ellenségünk is. Mert mi egy nemzet vagyunk Isten ege alatt, emlékszel? Oszthatatlan, ami azt jelenti, hogy semmiféle jelszó, tüntetés, bomba vagy szakállas filozófus sem bomlaszthat minket darabokra, ha arra került a sor, hogy meg kell védeni hazánkat, alkotmányunkat vagy zászlónkat. A „szabadság és igazságosság mindenki számára" többé nem vonatkozik rád, mert önszántadból kívül helyezted magad a láthatatlan határokon.
Mint már mondtam: én is békét akarok, de nem mindenáron, nem a szabadságom árán. Ami a háborút illeti, nem tudok minden kérdésre válaszolni, de tudom, hogy ha Kennedy elnök nem lépett volna közbe Vietnamban, a kommunisták már évekkel ezelőtt elfoglalták volna Dél-Vietnamot. Több száz embert megöltek volna, ezreket bebörtönöztek volna, s további ezrek váltak volna földönfutóvá, hogy máshol keressenek menedéket. Pontosan úgy, ahogy más országokban történt, ahol kommunisták vették át a hatalmat. Az egyszerű emberek többsége viszont nem avatkozott volna be az eseményekbe, s életben maradi volna, azáltal, hogy az új keretekbe beleilleszkedik."