Wass Albert:Se szentek, se hősök-2004.

"Kudu kísértete egy használatlanul álló, beomlott borpincében lakott a hegy lábánál, a régi szőlősök alatt, ahonnan kezdett felfele kanyarogni az ösvény a faluból a vincellér házáig. Azok a régi szőlősök addigra már nem voltak többek egy meredek oldalnál, melyet varjútövis és egyéb bokrok borítottak. A szőlőtöveket, amelyek valaha itt nőttek, kipusztította a filoxéra több mint ötven évvel azelőtt, ugyanúgy, mint minden más szőlőtövet abban az időben országszerte. A szőlősökön átok ül, mondták az emberek, és teljesen felhagytak művelésükkel.
Amikor pár év múlva az állam újmódi szőlőtöveket kezdett árusítani, az emberek egy másik oldalt ástak fel, hogy újból szőlőt ültessenek, és még a régi hordókat sem költöztették át az újba. Ettől mérgelődött fel a kísértet. Mert a kísértet senki más nem volt, mint a vén Bunkó, £ régi szőlősök utolsó vincellére. Különben is orrolt a falu népére. Mert miután a szőlőt kipusztította a kór, az emberek nem voltak hajlandók megadni havi járandóságát búzában és kukoricában, sőt még a tehenét is elkergették a legelőről. Ez igencsak felbőszítette a vén Bunkót. Huszonkilenc éve áll a falu szolgálatában, mondta, s azt nem bánja, hogy nem kapja meg a részét a borból, ami maradt még azokban a hordókban, miután kipusztult a szőlő. De amikor huszonkilenc éve felvették vincellérnek, egy szóval sem mondta senki, hogy ő felel majd azért, hogy van-e a kuduiaknak szőlőjük vagy sem. Éppen ezért úgy volna tisztességes, ha a szerződése még mindig érvényben lenne, bármi is történik az emberek szőlőjével. Az ő dolguk, hogy munkát adjanak neki, érvelt Bunkó.
Ám az embereket különben is elkeserítette, hogy tönkrement a szőlőjük, s az öregen töltötték ki a tehetetlen dühüket, aki amúgy is agglegény volt, senkije nem volt az égvilágon, csak egy tehene meg egy kutyája. Megmondták neki, hogy takarodjon a házból meg a faluból, máskülönben... Az öreg a máskülönben! választotta. Éjnek idején felgyújtotta a házat, két barátját, a tehenet meg a kutyát behajtotta a borospincébe, s a nehéz vas-ajtót belülről bezárta."