Wass Albert: Válogatott magyar mondák és népmesék

"Ment, mendegélt az úton. Sötétedett is már. Haragja lelohadt, s bánta is már, hogy eljött hazulról. Visszafordult volna szívesen, de nem tehette. Mert aki egyszer kimond egy szót, annak tartania is kell magát hozzá. Találnia kell elébb valakit, aki a feleségénél is butább.
- Hadd próbálkozzunk hát - gondolta magában, de bizony kevés reménységgel. Mindjárt az út szélén látott is egy házat, melynek ablakából lámpavilág hullt ki az udvarra. Odament, s bekopogott az ajtón.
Asszony nyitott ajtót.
- Adjon Isten jó estét! - köszönt az ember tisztességtudóan.
- Adjon Isten magának is - felelte az asszony. - Mi járatban van erre?
- Hát én bizony egyenest a másvilágrul jöttem - mondta az ember. Az asszony nem lepődött meg ettől. Még fel is derült az arca.
- Nem látta-e véletlenül szegény megboldogult fiamat odaát? - kérdezte.
Az ember megdöbbent kissé a buta kérdéstől, de rávágta a feleletet nyomban.
- Hát hogyne láttam volna! Rongyszedő lett belőle odaát!
- Ne mondja! - bámult el erre az asszony.
- Szegény feje - folytatta az ember -, rongyokban jár ő maga is. Lova sincs, amit a szekere elé foghatna, maga kell húzza azt is háztól házig.
- Jaj, Istenem, Istenem! - szomorodott el ettől az asszony. - Aztán mondja csak, jóember, mikor tér maga vissza abba a túlsó világba?
- Holnap hajnalra ott kell lennem esmét - felelte az ember.
- Jaj, lelkem - rimánkodott az asszony -, megtenne-é nekem egy nagy szívességet? Van egy szürke lovunk. Elvinné azt a fiamnak? Hogy legyen mit a szekere'elé fogjon!
Ekkora butaság láttán elképedt az ember, de azért bólintott jó szívvel.
- Megteszem én, mért ne? Ha csak ennyi az egész!
- Áldja meg az Isten - hálálkodott az asszony -, van a házban még egy maradék fél kalács, azt is elküldeném szegény jó fiamnak, meg egy kis megtakarított pénzt, amiről nem is tud az uram... meg is sütök gyorsan három libát! Elvinné azokat is? Meg aztán itt van ez a vadonatúj prémes ujjas, valami buta asszonytól csalta volt le az uram, ma délben a vásár piacán... elvinné-e ezt is?"