Zákonyi Botond - Gyulai Ferenc: Horgászzsebkönyv

A HARCSA ÉS HORGÁSZATA

Hazai vizeink legnagyobbra növő ragadozója ez a hosszúra nyúlt, a fején fölülről, a farokrészén pedig oldalról erősen lapított testű hal. A feje sem hétköznapi, meglehetősen távolülők a szemei, kicsike orra rövid és lapos. A szája tekintélyes, félig fölső állású, benne több sorban apró, de annál sűrűbb fogak ülnek, jellegzetessége, hogy a felső állkapcsán két hosszú, az alsón 4 rövidebb bajuszszál található. A harcsa teste pikkelytelen, színe a zöldesbarnától a feketéig terjedhet. Akad-köztük olyan, amelynek súlya a mázsát is eléri, nem véletlen, hogy horgászatához számos legenda fűződik. A hazai harcsa horgászrekord elég régi, még 1995-ben esett el egy 98 kg-os harcsa.
A horgászok szerencséjére hazánk vizeinek nagy többségében előfordul, a nagyobb folyókban már a paduczónától lefelé fogható, ha pedig a terepalakulatok (búvóhelyben bővelkedő partoldalak, nagyobb gödrök stb.) kedvezőek a számára, akkor a márna, és a dévérzónában már tekintélyes állománya is kialakulhat. Szereti a folyók duzzasztott szakaszait, elvan a kisebb folyókban is, de csak akkor, ha azok összeköttetésben állnak valamelyik halastóval vagy tározóval. Főleg a fenéken vagy annak közelében éli az életét, de zsákmányszerzés céljából átmenciileg kihúzódik a sekélyebb vizekre vagy felmegy egészen a víz leiszínéig. A harcsa évszaktól, napszaktól, időjárástól, vízállástól függően gyakran zsákmányol a vízoszlop teljes magasságában, mindez attól függ, hogy mikor és mennyi táplálékhalat talál ott.
Párosán fészekre ívó halfaj, a természetes vizekben májusban—júniusban történik a nász, amikor a víz hőmérséklete állandóan 23-25 Celsius fok körül van. A halászok hajdanán a birs-alma vagy az akác virágzását tekintették az ívás kezdetének. Ilyenkor a harcsák párokra szakadnak, elkezdik építeni a fészküket, erre kiváló a fűzfazsombékgyökér vagy más erre alkalmas növény, amelyet sűrű farkcsapásokkal az iszaptól megtisztítanak. Ha a fészek elkészült, és a víz hőfoka is megfelelő, a nőstény kibocsátja ikráját, amire a hím ráengedi a tejet (ondó).